A kijevi pride-felvonulásért ki fog aggódni?

„Ezt a megállapítást legérzékletesebben Ukrajna példája támasztja alá. Ugyanis a jogállamisági, illetve emberi (és meleg-) jogi mulasztásokkal masszívan terhelt Kijev uniós tagságát éppen az a Brüsszel próbálja önkényesen, az uniós lépcsőfokokat megkerülve felgyorsítani, amely jelenleg is Magyarország szavazati jogának a felfüggesztésén dolgozik, többek között az imént említett pride-felvonulást érintő törvénymódosítás ­miatt is. Mindezek ellenére ez a fajta brüsszeli kettős mérce valamilyen kifürkészhetetlen oknál fogva mégsem tűnik fel egyetlen nyugat-­európai tagállamot képviselő kormánynak és hazai vagy európai parlamenti ellenzéki képviselőnek sem.

Pedig ami az ukrán viszonyokat illeti, a helyzet több mint súlyos. Miközben Magyarországra már pusztán azért összeurópai támadássorozat zúdult, mert az a saját tagállami hatáskörébe tartozó gyülekezési törvényen úgy módosított, hogy az befolyással lehet bizonyos felvonulási formákra, addig Kijevben ehhez képest nagyságrendileg nagyobb kihívásokkal küzdenek.

Példának okáért az Európai Unió által is finanszírozott szexuális kisebbségek helyzetének monitorozására szakosodott ­ILGA-Europe jelentése szerint Ukrajnában jelenleg is kiemelkedően magas az LMBTQ-közösségek hátrányos megkülönböztetése, amely nem pusztán az eltérő szexualitással élők többletigényeit veszélyezteti, hanem a mindennapi megélhetésüket és a fizikai biztonságukat is. (…)

Ennek eklatáns példájaként nemcsak azt emelik ki, hogy az elmúlt öt évben mindössze két alkalommal merült fel az ország fővárosában egy melegfelvonulás lebonyolíthatóságának lehetősége, hanem még azt is, hogy a tavaly megrendezett, összesen néhány száz aktivistát vonzó megmozdulás mindössze tíz percig (!) tartott, miután a rendőrség »a felvonulók biztonsága érdekében« véglegesen feloszlatta azt.

Amennyiben mindezt számításba vesszük, egész egyszerűen nem juthatunk másfajta következtetésre, minthogy amit Brüsszel most épp a magyar gyülekezési törvény módosítása kapcsán rendez, az valójában nem más, mint egy újabb, kettős mércén alapuló és célzottan magyarellenes boszorkányüldözés. Csak bízni tudunk abban, hogy amikor az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának áprilisra időzített delegációja egy »tényfeltárás« keretében a hazánkba látogat majd, nem ússzák meg a tényekkel való szembesítést.”

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt